A borászatokban állandó kérdés, hogy miként dolgozzanak minél inkább kockázatmentesen és költséghatékonyan. A túl nagy méret persze valós probléma és hát a műtrágyák kényelmesen nagy termést biztosítanak, míg a vegyszerek könnyedén kiirtják a szőlőskertekben támadó betegségeket. Az élet könnyebb, de valóban jó ez így?
A vegyi anyagokat használó szőlészetekben ezek bejutnak a szőlőnövény keringésébe, majd a gyümölcsön keresztül a poharunkba és a szervezetünkbe.
Emellett a termőhely egyedi ízét is nagymértékben akadályozzák. A vegyszerek használata csökkenti a szőlőnövény kapacitását: a levelek kevésbé képesek a napenergia befogadására, a gyökerek is csökkent mértékben dolgozzák fel a föld energiáját. Minden további, a betegségek kontrollálására bevetett vegyszeres kezelés még jobban gyengíti az élő szervezetet, ezáltal további manipulációkat követel. A csapdába került bortermelők ezután csak a pincében történő beavatkozásokban kereshetik a boruk minőségének zálogát.
A gyomirtó szerek a múlt század hatvanas éveinek elején jelentek meg a szőlőkben. A vegyipar legnyomósabb érve a munkaköltségek csökkentése volt. A gyomirtó szer lassan, de biztosan gyengíteni kezdte a földet. Következményként elpusztultak a talajban lévő mikroorganizmusok különböző fajai, pedig mindegyik más tápanyag felvételét teszi lehetővé a növény számára. Hiányukban a gyökér éhezni kezd, mert nem képes az önálló táplálkozásra. A vegyiparnak sikerült is lassan rabszolgasorba taszítania a mezőgazdaságot, alaposan begyógyszereztük a földet.
A vegyszerek áremelkedése töretlen.
A gyomirtó és rovarölő szerek mellékhatásait persze szándékosan nem verik nagy dobra. Ezek között említhető az élelmiszerekben nyomokban kimutatható jelenlétük, a minőségromlás, a környezet, különösen a vizek visszavonhatatlan szennyezése, valamint újonnan kifejlődött növény-, állat-, sőt az embert is fenyegető betegségek.
Létezik kiút a csapdából: a vegyszerek nélküli gazdálkodás!
Rögtön kezdjük is a kategóriákkal, amibe az ilyen szemlélettel dolgozó borászatok borait elhelyezhetjük:
- Organikus (alias bio)
- Biodinamikus
Az organikus bor olyan bor, amely organikusan termelt szőlőből készül (azaz mesterségesen létrehozott összetevők nélkül, mint például a műtrágya, gombaölők, és rovarírtók).
Minden Európai Uniós országban működnek organikus ellenőrzést nyújtó szervezetek, Magyarországon több is. Ezek megtiltják a kémiai adalékanyagok használatát, viszont engedélyezik a kéndioxidot, habár csak olyan mértékben, amely nem haladja meg a konvencionális borkészítés folyamán használt mennyiség kétharmadát.
Ezek a borok a termőhely egyediségét nagyobb mértékben őrzik, mint a konvencionálisan készült borok. Egyre nő a vásárlók igénye a vegyszerek nélkül készült, igazi karakterrel és egyéniséggel rendelkező borok iránt, szemben a megbízható, de viszonylag unalmas bormárkákkal.
A biodinamikus gazdálkodás megfelel az organikus (bio) szabályoknak, de tovább is lép azokon. A biodinamikus kifejezés a görög Bios = Élet és Dynamos = Energia szavak összetételéből adódik, tehát esetünkben a növényi élet energetizálására, erősítésére utal. Azon az elgondoláson alapszik, mely szerint a farm és a föld önellátó szervezetek. A biodinamikus termesztés minden beavatkozást kifejezetten a hold ciklusaihoz igazít, de lehetővé teszi a szigorú szabályok szerint készült növényi preparátum alkalmazását (a komposztáláshoz, terményhez és talajhoz). A borokat például csak újholdkor fejtik, mivel az üledék ilyenkor a legsűrűbb. A biodinamika nagyon kis mennyiségű, hektáronként egy és száz gramm közötti preparátumot használ, általában vízben dinamizálva.
Hogyan fejthetnek ki bármilyen valós hatást a borminőségre ilyen apró mennyiségek? Nem lennének ugyanazok az eredmények egyszerű biogazdálkodással?
Ne csodálkozzunk azon, hogy néhány gramm preparátumról beszélünk csupán hektáronként, hiszen ez a mennyiség éppen elég arra, hogy a növény életét meghatározó folyamatok katalizátoraként működjön. Gondoljunk bele, hogy hány gramm kvarc működteti az óránkat akár évekig is! Miért is ne gyorsíthatná a fotoszintézist egy kvarc alapú biodinamikus preparátum, ezáltal segítve a cukrok, aromák, színanyagok termelését? A legnagyobb világméretű szervezet, mely ellenőrzi a biodinamikusan készült borokat, a Demeter.
Ellenőrzés vagy nem ellenőrzés?
Számos oka lehet annak is, hogy a bortermelő miért dönt úgy, hogy nem kérelmezi az ellenőrzést. Az ellenőrzési folyamat, illetve a logó használatára jogosító engedély elég költséges. Vannak olyanok is, akik organikusan vagy biodinamikusan művelik a földet pusztán azért, mert hisznek abban, hogy ez a helyes és a legjobb út, és azt akarják, hogy a bor minősége beszéljen önmagáért.
A természetes körülmények között termelt szőlő komplexebb, egyedibb bort ad, ez pedig egyre fontosabb a jó borok szerelmesei számára egy olyan világban, ahol a borok egyre jobban hasonlítanak egymáshoz.
Kató András
コメント